Igen. Két megoldás létezik: Az egyik, hogy az ipari nyomtatók kivételével opcionálisan lehet ethernet interfészt rendelni a nyomtatókhoz. A másik megoldás, ha a nyomtatót soros vagy paralel (párhuzamos) portján keresztül kapcsoljuk a print szerveren keresztül a hálózatra.
A direkt termál nyomtatók működési elve megegyezik a hagyományos faxokéval, miszerint a nyomtatási kép egy hőérzékeny papír melegítése által keletkezik. Az ilyen nyomtatók számos előnyös, és hátrányos tulajdonsággal rendelkeznek a termo transzfer nyomtatókkal összehasonlítva.
A termo transzfer nyomtatók felépítése teljesen azonos a direkt termál nyomtatókéval, az egyetlen különbséget az jelenti, hogy itt a nyomtatási kép nem egy hőérzékeny papíron, hanem közönséges papíron, vagy műanyag fólián keletkezik. A nyomtatófej és a papír, vagy műanyag fólia között egy speciális festékszalag helyezkedik el, amelyről a festékanyag a melegítés hatására átkerül a papír, vagy műanyag címkére.
Flat-head nyomtatófejjel látja el eszközeit a legtöbb címkenyomtató gyártó. A pontvonal 5-10 mm-re fekszik a hordozóelem szélétől. A festékszalagot egy kiegészítő hengeren vezetik el, majd a címke és a festékszalag szétválasztása közvetlenül a festékfelhordás után következik. A flat-head nyomtatófejet alkalmazzák a klasszikus címkenyomtatóknál, rugalmas és pályaformájú anyagok nyomtatásához 300 μm vastagságig. Flat-Head nyomtatófejes címkenyomtatók: CAB, Intermec, Sato, Zebra, Datamax, Bizerba
A near-edge nyomtatófejnél a pontvonal a kerámialemez szélénél vagy pontosan a széleknél helyezkedik el. A festékszalagot éles szögben történő átvezetés nélkül vezetik el, majd a címke és a festékszalag szétválasztása közvetlen a festékfelhordás után következik. A near-edge nyomtatófejű nyomtatóknál speciális festékszalag alkalmazása ajánlott, hogy a rövid hőhatást optimálisan át tudja alakítani, valamint kibírja a festékszalag éles szögű átvezetéseit. A direkt nyomtatórendszerek is átvették a near-edge nyomtatófejek alkalmazását, ahol ipari mennyiségben csomagolófóliák variálható jelölésére használják. A klasszikus ellennyomó henger nem feltétlenül szükséges, az anyag lehet sűrű és szélesebb, mint 300 μm. Near-Edge nyomtatófejes címkenyomtatók: TEC, Avery Dennsion, Allen, Markem
Nem. A lézer, mátrix, vagy tintasugaras nyomtatók meghajtásához valamilyen címketervező szoftver, vagy saját készítésű program használata szükséges. Az általunk forgalmazott etikett nyomtatóknak saját programnyelvük (EPL, ZPL, stb.), valamint címketervező programjuk van. Windows alapú driver az összes nyomtatótípus számára hozzáférhető.
Az előállított nyomtatási kép apró képpontokból épül fel. Ezek a címkenyomtatók esetén "majdnem" négyzetek, a lézernyomtatók esetén pedig körök. Ferde vonalaknál és ábráknál a körökből előállított kép minősége jobb, mint a négyzetekből felépített vonal, illetve ábra minősége, de a nyomtatásirányú, illetve arra merőleges vonalak esetén a négyzetekből előállt kép széle egyenes vonalat eredményez, kör alakú képpontok esetén pedig hullámos vonalat. A vonalkódnyomtatók a vonalkódot nyomtatás irányban, vagy arra merőlegesen állítják elő, ferdén nem, így a nyomtatási minőség - a vonalak széle - lényegesen jobb, a gyengébb minőségű szkennereknek sem okoznak olvasási problémát.
Igen. Windows driver létezik minden általunk forgalmazott címkenyomtatóhoz.
Igen. A hordozható nyomtatókat kivéve hozzáférhetőek színes festékszalagok (kék, zöld, piros) nyomtatókhoz.
Igen. Két megoldás létezik: Az egyik, hogy az ipari nyomtatók kivételével opcionálisan lehet ethernet interfészt rendelni a nyomtatókhoz. A másik megoldás, ha a nyomtatót soros vagy paralel (párhuzamos) portján keresztül kapcsoljuk a print szerveren keresztül a hálózatra.
Általában USB, soros vagy párhuzamos kábel segítségével, de opcióként rendelhető a nyomtatókhoz ethernet csatlakozási mód is. A legtöbb nyomtató alapkiépítésben rendelkezik több interfésszel, de néhány modellnél előre meg kell határoznunk, milyen típusú kapcsolatot szeretnénk.
Igen. A nyomtatók 200 dpi, 300 dpi, illetve 600 dpi felbontású kiváló minőségű vonalkódot nyomtatnak.
Igen. A címketervező program segítségével könnyedén megszerkeszthetjük a címke tervet, majd kinyomtathatjuk azt. Ha fontos a kinyomtatandó grafika felbontása, 300 vagy 600 dpi-s nyomtatókat használjunk.
1. Rendszeresen tisztítsa meg a nyomtatófejet, akár minden második-harmadik tekercs után,
vagy ha romlik a nyomtatás minősége.
2. A nyomtatáshoz a megfelelő fejfűtést (Zebra Desinger programban: sötétség) kell alkalmazni,
úgy, hogy a nyomtatási kép szép legyen, de az érték mégse legyen magasabb, mint a szükséges.
3. Pormentes környezetben tárolja a címkéket és a festékszalagokat.
4. Kizárólag jó minőségű kellékanyagokat (címkét és festékszalagot) használjon!
A címkézési feladatok ellátásában kulcsszerepe van a megfelelő minőségű etikett előállításának. Ezeket speciálisan erre a feladatra fejlesztett nyomtatókkal tudjuk leghatékonyabban és legalacsonyabb költséggel előállítani. Figyelem! A nyomtató kiválasztásánál körültekintőnek kell lenni, mert egy első hallásra csábítónak tűnő ár még nem garantálja, hogy hosszú távon is gazdaságos lesz a beruházás. Ne csak a nyomtató, hanem a kellékanyagok árával is kalkuláljon!
A vonalkód a számok és betűk kódolásának egyfajta módja, mely meghatározott szabályok szerint felépülő, világos és sötét mezők váltakozásán alapuló, optikailag érzékelhető kód. A vonalkód nem tartalmaz leíró adatokat, ez csupán egy hivatkozási szám, amelyhez a számítógép megkeres és társít egy hozzátartozó rekordot, amely már tartalmaz leíró adatokat és más fontos információkat.
Például: egy vonalkód jelöl egy bizonyos konzervet, de nem tartalmazza a termék nevét, fajtáját vagy árát, helyette mindössze egy tizenkét jegyű számot. Amikor ezt a számot beolvassuk, bekerül egy számítógépbe, amely rátalál a számhoz tartozó rekordra az adatbázisból. Ez a rekord tartalmazza a termék leírását, a gyártó nevét, az árat, a raktáron lévő mennyiségét stb.
A klasszikus vonalkódolvasó feladata, hogy a vonalkódban tárolt információt (karaktersort, képet, stb.) optikai módszerrel leolvassa, értelmezze, és továbbítsa a háttérrendszer felé további feldolgozás céljából.
Maga az olvasó ugyanolyan "input", tehát adatbeviteli eszköznek tekinthető, mint a számítógép billentyűzete vagy az egér. Az adatbeviteli folyamat során leegyszerűsítve ugyanaz megy végbe, mintha a vonalkódban tárolt karaktersort (ami sok esetben a kód alatt olvasható) begépeltük volna a billentyűzeten. Mindez természetesen sokkal gyorsabban, hibamentesen és automatizáltan.
Ha el akarjuk kerülni, hogy belelépjünk egy vonzó ár által kínált csapdába, a választás előtt alaposan gondoljuk át, hogy pontosan milyen feladatokat szeretnénk megoldani az olvasóval. Ha minden kérdést megválaszoltunk, akkor nagyobb esélyünk van arra, hogy a feladatot tökéletesen ellátó olvasót választunk, felesleges kiadások nélkül.
Nem érdemes az igényeinken túlmutató, ezért drágább vonalkód olvasót vásárolni. Ugyanakkor, ha alultervezzük a feladatot, egy olyan eszközbe ruházhatunk be, mely nem látja el a feladatát tökéletesen, adott esetben a gyakori meghibásodásával hosszabb távon többletköltségeket fog okozni. Így végül egy olcsóbb eszköz drágábbnak bizonyulhat a mindennapi használat során.
A csatlakozás módja szerint lehet PS/2 (PC billentyűzet), RS-232 (soros port), vagy USB csatlakozású. A csatlakozástól függően a vonalkód olvasónak különféle jeleket kell előállítania, illetve továbbítania. A csatlakozási felületet nevezzük idegen szóval interfésznek. Léteznek olyan olvasók, melyek csak egyféle interfésszel rendelkeznek, illetve léteznek ún. multi-interfész olvasók is, melyek bármelyik fajta jelet elő tudják állítani, csupán a csatlakozó vezetéket kell kicserélnünk.
A vonalkód a számok és betűk kódolásának egyfajta módja, mely meghatározott szabályok szerint felépülő, világos és sötét mezők váltakozásán alapuló, optikailag érzékelhető kód. A vonalkód nem tartalmaz leíró adatokat, ez csupán egy hivatkozási szám, amelyhez a számítógép megkeres és társít egy hozzátartozó rekordot, amely már tartalmaz leíró adatokat és más fontos információkat.
Például: egy vonalkód jelöl egy bizonyos konzervet, de nem tartalmazza a termék nevét, fajtáját vagy árát, helyette mindössze egy tizenkét jegyű számot. Amikor ezt a számot beolvassuk, bekerül egy számítógépbe, amely rátalál a számhoz tartozó rekordra az adatbázisból. Ez a rekord tartalmazza a termék leírását, a gyártó nevét, az árat, a raktáron lévő mennyiségét stb.
- UPC/EAN vonalkód
- Átfedés kettő az ötből (interleaved 2 of 5) vonalkód
- Codebar vonalkód
- Code-39 vonalkód
- Code-93 vonalkód
- Code-128 vonalkód
- Code 49 vonalkód
- Code16k vonalkód
- Codablock vonalkód
- PDF 417 vonalkód
- Maxicode vonalkód
- Datacode vonalkód
- DataMatrix vonalkód
- QR vonalkód
Az EAN/UPC vonalkód család valójában egy vonalkód típust és egy termékazonosítási rendszert takar egyidejűleg. Az adattartalom meghatározása nem önkényes, meg kell felelnie az egyedi termékazonosító kiadásáért felelős GS1 szabványszervezet számkiadási előírásának (hazánkban: GS1 Magyarország Nonprofit Zrt. - www.gs1hu.org).
Az UPC az USA-ban és Kanadában, míg az EAN elsősorban Európábankerült a 80-as években bevezetésre, de mára az EAN kódtípusok (EAN-13, EAN-8) az általánosan elfogadott kiskereskedelmi vonalkódok. EAN/UPC vonalkód család valamennyi típusa egységesen a GS1 által meghatározott elvek alapján kizárólag GTIN termékazonosító szám feltüntetésére alkalmazható.
Ezek a vonalkódok fix hosszúságú számok kódolására alkalmasak. Az EAN 8, illetve 13 számjegyet kódoló változatokat definiál (EAN-8 és EAN-13), az UPC pedig 12 jegy kódolására alkalmas (UPC-A és UPC-E), de szükség esetén különálló, önálló vonalkóddal (Add-on) egy 2, illetve 5 számjegyet tartalmazó kódrészlettel kiegészíthetők.
A GS1 szabvány nemcsak a vonalkódot, hanem a termékazonosító kód képzését is szabályozzák. Az első két vagy három karakter képezi a GS1 Prefixet, amelyet a GS1 Globális Iroda ad ki minden GS1 Tagszervezetnek. A GS1 Prefixet követő Beépülő számot (2-7 karakter) a GS1 Tagszervezet határozza meg. A GS1 Prefix és a Beépülő szám képezi a GS1 Cégprefixet, amelyet a GS1 Tagszervezet ad ki a GS1 Cégprefixet igénylő szervezetnek. Az azonosító szám maradék karaktereit a felhasználó teszi a cégprefix mögé, így az árureferencia számot (jellemzően 6–2 karakter) és az ellenőrző számot. Az ellenőrző számot az azonosító szám előző számjegyeiből számolják egy előre megadott algoritmus alapján, és a vonalkód olvashatóságának, illetve a szám helyes felépítésének biztosítására szolgál.Ezzel szemben az EAN-8 vonalkóddal feltüntethető GTIN-8 azonosító központilag kerül meghatározásra a GS1 részéről az egyes termékek esetén.
A fenti szabályok nem csak a kereskedelemben a pénztáraknál alkalmazott vonalkódokra érvényesek, az azonosítók és a vonalkódok a zárt belső rendszerekben is is minden esetben a GS1 szabványok alapján használhatóak.
Az UPCEAN kódok jellemzői:
- numerikus karakterkészlet, rögzített hosszúság,
- moduláris struktúra, 4 különböző szélesség,
- különleges kivitelek, speciális alkalmazásokra (EAN-8, add-on).
A kódcsalád legismertebb tagja. Az átfedéses kettő az ötből kód az eredeti diszkrét kettő az ötből kód továbbfejlesztett változata. Egyszerű felépítésű, ugyanakkor tömör numerikus kódtípus.
A vonalkód hossza szabadon választható, de csak páros számú számjegyeket tartalmazhat.
Felépítése a következő: minden karakter öt modulból áll, amelyből kettő széles, három pedig keskeny, s vagy csak fekete, vagy csak fehér vonalak alkotják. Ez csak úgy lehetséges, hogy az egyik karakter sötét moduljait a másik karakter világos moduljai választják el egymástól, mintegy átszőve az egyiket a másikkal. A kód elnevezése is ezekre a jellemzőkre utal.
A vonalkód önellenőrző is, mert mindegyik karakter két vastag és három vékony vonalból áll (az ettől való eltérést az olvasó hibának tekinti). A kódszekvencia a két vékony és egy vastag vonallal kezdődik, ezt követik az egyes számjegyek kódjai és az EAN/UPC szabvánnyal analóg módon számított ellenőrzőjegy, az egészet két vékony által közbezárt vastag vonal zárja.
Ez a vonalkód csak számjegyek kódolására alkalmas. Előnye, hogy szinte bármilyen nyomtatóval előállítható, mert a sötét vonalak közötti világos szakaszok szélessége nem lényeges.
Fő alkalmazási területe a gyűjtőcsomagolások vonalkódos jelölése. Alkalmazása során körültekintően kell eljárni, mivel a kód részhalmaza is értelmes lehet az olvasás folyamatán. Ezt a hibalehetőséget a kód köré nyomtatott kerettel és ellenőrző összeg beépítésével lehet kivédeni.
További felhasználási területe: zárt ipari rendszerek, egészségügyi alkalmazások
(TB-kártya), okmány- és dokumentációs alkalmazások (APEH nyomtatványok, receptek).
Az átfedéses kettő az ötből kód jellemzői:
- Nagy jelsűrűség
- Numerikus karakterkészlet
- Folyamatos
- Ajánlottan fix hosszúság
- Egyes felhasználási célokra, minden részletében szabványosított
Ezt a kódot vérbankokban és fényképlaborokban használják leginkább. A kód folyamatos, minden karakter négy vonalból és három közből áll, amelyek szélessége határozza meg a kódolt jelet. Ezen kívül a kód önellenőrző, így nincs szükség ellenőrző jegy használatára. Eltérően az eddig ismertetett vonalkódtípusoktól, a Codabar tizenhat különböző jel, négy start és stop szimbólum kódolására alkalmas.
Egy jelsorozat kódja valamelyik lehetséges start szimbólummal kezdődik, majd egy keskeny köz (egy világos modul) után következnek a kódolt jelek (minden karaktert egy keskeny köz követ), és a szekvenciát valamelyik lehetséges stop szimbólum zárja. Tehát ezzel a vonalkódtípussal a kódolható jelek tetszőlegesen hosszú sorozata ábrázolható.
A Code-39 volt az első alfanumerikus jelek kódolására alkalmazható vonalkód típus. Zárt alkalmazásokban talán még ma is a legelterjedtebb, ezt áttekinthető, egyszerű felépítésének köszönheti.
Alkalmazási területe igen széles, ipari szervezetek, kórházak, könyvraktárak és az Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma (US DoD) is használja. Ez a vonalkódcsalád a "kettő az ötből" kód logikus továbbfejlesztése, karakterkészletének kibővítése. Az egyes karaktereket öt vonal és köztük lévő négy köz kódol, és a két vonal, valamint egy köz vastagabb. Így ez a kód 40 különböző szimbólum kódolására alkalmas.
Ehhez hozzájön még négy speciális karakter, melyeket kizárólag keskeny vonalak és három széles köz reprezentál. A teljes karakterkészlet a start/stop jelből, 10 szám, 26 betű és 7 egyéb jel kódjából áll.
Főbb jellemzői:
- alfanumerikus (kibővíthető a teljes ASCII karakterkészletre)
- változó hosszúságú
- diszkrét és önellenőrzdiskrétnő
- kis információsűrűség
A Code 39 alkalmazásának jelentős technikai korlátja, hogy egyes nyomtatókkal nem lehet adott elemi vonalszélesség alá menni és ilyenkor a relatív alacsony információsűrűség túl hosszú kódot eredményez. A probléma feloldására született meg a Code 93, mint egy igen nagy sűrűségű vonalkód. A karakterkészlet megegyezik a Code 39-el, automatikus kódfelismerővel ellátott olvasók mindkettőt értelmezni tudják. A Code 93 az EAN kódhoz hasonló elvi felépítésű, minden karakter 9 modul széles, amelyben 3 vonal és 3 köz van. Az 56 lehetségesen kódolható karakterből 43 értékes, 4 mint módosító karakter kerül felhasználásra (a teljes ASCII karakterkészlet előállítására) és egy start/stop karakter van. A Code 93 folyamatos és nem önellenőrző, a vonalak és közök egyaránt 1,2,3,4 egység szélesek lehetnek.
Ellenőrzési célokra 2 ellenőrző karakter használatos, amivel igen nagy biztonság érhető el. A Code 93 alfanumerikus alkalmazásánál a legnagyobb sűrűséget biztosító vonalkódtípus.
Főbb jellemzői:
- alfanumerikus (teljes ASCII karakterkészlet)
- változó hosszúságú
- diszkrét és önellenőrző
- nagy információsűrűség
- 2 ellenőrző karakter
Ez egy viszonylag új keletű vonalkód típus, ennek ellenére rohamosan terjed, amit az eddigi kódok előnyös tulajdonságainak együttes megléte indokol. Az igen nagy sűrűségű kódolás lehetővé teszi számos olyan alkalmazását, ahol nagy mennyiségű adatot kell viszonylag kis méreten tárolni. Az EAN rendszeren belül kiegészítő kódolásra is szabványosították speciális (FNC 3) indító karakterrel.
A Code-128 kód karakterei 11 modul szélesek, mindegyikük három vonalból és három közből állnak, mely jelkészlet a teljes ASCII karakterkészlet kódolására alkalmas. Ezek a vonalkódok önellenőrzők és még egy ellenőrző jegyet is tartalmaznak a nagyobb biztonság érdekében. Az EAN/UPC szabványhoz hasonlóan három karakterkészletet használnak a kódoláshoz, melyek közül az egyik numerikus információk kétszeres sűrűségű kódolását teszi lehetővé. A vonalkód a három lehetséges start szimbólum egyikével kezdődik, ami egyúttal a használt jelkészletet is meghatározza. Lehetőség van a kódolandó sorozat belsejében is a használt jelkészlet cseréjére, amit a megfelelő start szimbólum beszúrásával kell jelezni. A start szimbólumot követi a jelsorozat kódja, majd az ellenőrző jegy, stop szimbólum (11000111010) és a zárójel (11) következik. Az ellenőrző jegy számításához vegyük a start szimbólum sorszámát, ehhez adjuk hozzá a jelsorozat egyes elemeinek sorszámát megszorozva a jel pozíciójával. A kapott összeg modulo 103 vett maradéka adja az ellenőrző szimbólumot.
Főbb jellemzői:
- Nagy információsűrűség
- ASCII alfanumerikus karakterkészlet
- Folyamatos, önellenőrző
- Változó hosszúságú
- Egyes felhasználási célokra szabványosított
A kód 2-8 közötti sorból állhat. Minden sor 4 kódszót tartalmaz a Start és Stop karakteren kívül, és hetven modulból épül fel. Egy kódszó 16 modulból áll, ami 4 sötét és világos modulpárt tartalmaz, és két karakter kódolását teszi lehetővé. Minden sor tartalmaz ellenőrzőkaraktert, és a sorok számától függően a teljes kódra vonatkozó további ellenőrzőkarakterek is beépítésre kerülnek, ezért maximum 49 alfanumerikus karakter, vagy 81 számjegy kódolását végezhetjük el vele.
Megjelenésében nagyon hasonlít a CODE 49 kódra. A sorok száma 2-16 között változhat, és minden sor egyedi start és stop karakterrel rendelkezik. Soronként hetven modulból áll, ami öt karaktert tartalmaz. A sorokat egymástól és oldalról, a nyugalmi zónától is külön elválasztható vonal védi. A karakterek kódolása a CODE 128 inverzeként történik. Több ellenőrzőkaraktert tartalmaz, de soronkéntit nem. A vonalkód maximum 77 ASCII karaktert, vagy 154 számjegyet tartalmazhat.
A Code 39 struktúrájára épül, de elvileg létezik Code 128 és Interleved 2of5 változata is. Minden sor tartalmaz a start és stop karakterek mellett sorazonosító jeleket is. Egy sorba maximum 22 karakter helyezhető el, és a sorok száma nem lehet több, mint 62, ami összesen 1360 karakter kinyomtatására ad lehetőséget, figyelemmel a több egymásra épülő ellenőrző számra. Fizikai méretét adott korlátok mellett szabadon alakíthatjuk ki.
A kód a nevében hordozza jellemző adatait. Egy kódszó 17 modulból áll, és 4 sötét-világos modulpárt tartalmaz. Egymás mellett maximum hat azonos modul állhat.
A rendszerben 929 kódszó található, melyből 29-et fenntart magának, így a felhasználó 9000-at használhat. A kódba maximum 1850 ASCII karaktert, vagy 2725 számjegyet kódolhatunk.
Rögzített méretű és kapacitású kód, melynek a struktúrája is állandó. Helyzetét a
központi koncentrikus körök azonosítják. Három bites, 60 fokos irányítású kódolási
elrendezés alkotja. Többfokozatú hibavédettséggel rendelkezik.
Négyzet formájú szimbólum, helyzetét a keretvonalak azonosítják. Sűrűsége és mérete változtatható. Több mint 500 karakter kódolására alkalmas, többféle hibavédettségi szinttel rendelkezik.
Négyzetes elrendezésű, nagy sűrűségű kódrendszer. Elsődleges felhasználási területe az elektronikai alkatrészek jelölése. Változó kapacitású kód, helyzetét a négyzetet alkotó keretvonalak határozzák meg. Több fokozatú hibavédettséggel rendelkezik. NapjaiKódnkban a DataMatrix elsődleges felhasználási területe az elektronikus alkatrészek azonosítása olyan direkt jelölési technikákkal, mint pl. a lézergravírozás. A kódot olyan alkalmazásban célszerű használni, ahol lényeges szempont a terület gazdaságossága, pl. kisméretű tárgyak jelölésénél, a nagy sebességű rögzített olvasás és a kompatibilitás direkt jelölőtechnikákkal.
A QR-kód (mobilkód) egy kétdimenziós vonalkód, melyet a japán Denso Wave cég fejlesztett ki 1994-ben. Jelentése Quick Response, azaz gyors válasz. A QR-kód legnagyobb népszerűségnek Japánban örvend, de egyre jobban terjed Amerikában és már Európában is. A kód hibatűrő képessége és széles adatformátum támogatottsága miatt vált hamar népszerűvé, annyira, hogy 2000 júniusában ISO/IEC 18004 nemzetközi szabvánnyá vált, amelyet azóta többször kiegészítettek. Nyílt szabvány, viszont a tulajdonosi jogokat a Denso Wave fenntartja magának, így a QR-kód a Denso Wave hivatalosan regisztrált védjegye.
A QR-kód felhasználása az iparban, logisztikában, termelésben kialakított adathordozóként könnyű használata miatt egyre jobban terjed. Rendkívül alkalmas adathordozóként való felhasználásra hirdetésekben, nyereményjátékokban és reklámokban. Ezen kívül alkalmas egyéb marketingeszközként való felhasználásra, illetve internetes üzenethordozóként (webcím, üzenet, sms, névjegy, GPS koordináták stb.).
© WebMaxx Stúdió Kft 2004-2024.